Ez A Divat - Laszlo Erica

Go to content

Main menu:

Ez A Divat

newspaper

Szépasszonyok egy talmi házban

„A nők nemcsak szebbek, hanem sokkal erősebbek is nálunk. Kimutatják az érzelmeiket: szívük, lelkük van és a véleményük mindig találó." Gerard Dépardieu

László Erlca kiállításainak látogatói már az első percekben a képek bűvkörébe kerülnek: lenyűgözi őket a női szépség varázsa. A művész tobzódó szín- és forma-világú festményeinek központi alakjai gyönyörű, "zsákmányra leső" asszonyok, akik tudják, hogy a szépség -hatalom.


Hogyan alakult ki Önben ez a magával ragadó, egyéni látásmódról tanúskodó világ?

Szüleimmel kislányként kerültem ki Londonba és beilleszkedési zavarokon az segített túl. hogy mindig rajzoltam -mondja Erica- Később utam egyenesen a Harrow-ra vezetett, ahol grafikusként szereztem diplomát. A megszerzett tudást eleinte egy reklámcég munkatársaként kamatoztattam.

Hogyan vált grafikusból festőművésszé.

Miután férjhez mentem Németországba, bonni házicicaként halálra untam magam. Első „remekművem" egy vacak, olcsó szekrény kidekorálása volt. Ez olyan jól sikerült, hogy a barátaim azonnal meg akarták venni. Ám továbbra sem volt olyan késztetésem, mint Van Goghnak: ha nem festhetek, levágom a saját fülem. Csupán hobbiszinten kezdtem el festeni, mégpedig abból a meggondolásból, hogy ez az a legtisztább tevékenység, amit egy sarokban is lehet végezni. Eleinte nagyon ügyetlen voltam: nem állt rá a kezem a festésre, de lassanként "beskálázódtam”.

Színpompás képeinek fő figurái mindig csodaszép delnők, a férfiaknak csak epizódszerep jut.

Nincs egy nőnél tetszetősebb dolog a természet palettáján. Az esztétikai szempontokon túl is nagyra becsülöm a nőket. Ösztönösen mindent tudnak az életről, amit érdemes: mindent magukba foglalnak, ami emberi érték. Sokkal tehetségesebbek, mint a férfiak. Amióta megszűnt a biológiai kiszolgáltatottságuk, megragadták az adott lehetőségeket és fénysebességgel húztak el a teremtés koronái mellett.

A reneszánsz, a barokk, az impresszionizmus festői számára még ihlető erő volt a női szépség. Napjaink művészei mintha ódzkodnának ettől a témától.

A mai festők gyávák. Félnek, ha szépet festenek, akkor az giccsnek minősül. Döbbenetesen jó az ízlésem, tudom hol a határ és nem vagyok hajlandó mást, csak olyat festeni, ami nekem is örömet okoz. Nem utálom a férfiakat, de a nőket többre tartom. így nem csoda, ha a nők, a mozdulatok, a színek rabja vagyok.

Művészi palettájának különleges színfoltja a cirkuszsorozat. Vonzza ez a világ?
Kimondottan utálom a cirkuszt, ám öt évvel ezelőtt Londonban a Cirque du Soleil társulatának produkciója katartikus élményt jelentett. Különböző előadásaikat láttam és fény- zene-akrobatika egységének tökéletesen megkomponált látványvilága teljesen lenyűgözött. Az emlékeimet pedig „kifestettem" magamból.
Ön ezt a talmi világot nagy mesterségbeli tudással varázsolja vászonra és úgy tűnik, ez tetszik az embereknek. így nem csoda, ha képei csak rövid ideig maradnak a műtermében.

Örömmel tapasztalom, hogy képeim kedvelői nem bánják, hogy a modern kor közhelyeit ironikusan ábrázolom. A magyar festők közül ma sokan még ragaszkodnak a nonfiguratív kifejezési módhoz, ám a gyűjtők már túlléptek a professzionális slamposság korán. Én pedig szorgalmasan „pingálom" tovább vászonra a gyönyörű nőket, hiszen veszik-viszik a képeimet. Ráadásul nem is esik nehezemre ez a munka, mert Oscar Wilde-dal vallom: a művész az, aki szép dolgokat alkot.


(EZ A DIVAT)
Szöveg: Szendi Horváth Éva
Fotó: szabóattila

back

Copyright Erica Laszlo

 
Back to content | Back to main menu